Ami ma még álom, az 10-20 év múlva rutineljárás lehet. A mesterséges termékenyítést és embrió átültetést követően napjainkban a klónozás, a génbankok és a génmódosítás vált elterjedtté. Solti László Széchényi-díjas állatorvos a Rádió Orienten kiemelte, az indokolható ipari, humán egészségvédelmi és gyógyászati felhasználás elé nem szabad korlátokat állítani, azonban a puszta szórakozásból végzett génmódosítási kísérleteket tiltani kell.

A mesterséges termékenyítés több mint ötven éves múltra tekint vissza. A 100-150 éve kezdett kísérletek napjainkra rutinszerű eljárásokká fejlődtek. Solti László állatorvos a módszer előnyei közül a fedeztetés útján terjedő generális betegségek teljes kiküszöbölését és felszámolását emelte ki. Emellett a technológia lehetővé teszi a legjobb tulajdonságokkal rendelkező egyedek felszaporítását. A Rádió Orient vendége reprodukciós biológia további példájaként az embrió átültetést hangsúlyozta. A 19. században először nyulakon alkalmazott eljárás az anyai hatásokat vizsgálja. Az embrió átültetés a technikai feltételek megjelenésével komoly iparággá vált: évente fél-egymillió szarvasmarhánál alkalmazzák.

Az elsőgenerációs reprodukciós biológiai kísérleteket követték a második és a harmadik generációs módszerek. Solti László ezek közül a lombikbébi programot, az embriók mélyhűtött tárolását, a génbankok létrehozását, a klónozást, a génmódosítást, valamint az utódok nemének befolyásolását emelte ki. „A tudomány fejlődése megállíthatatlan. Ami ma még álom lehet, hogy 10-20 év múlva rutineljárás lesz.”

Génkezelt kecskék segíthetik az ideg- és szemsebészetet

A vendég rámutatott, technológiai fejlődésnek ára van: a kutatási stádiumban rossz hatásfokkal és drágán működnek a módszerek. Solti László élesen elkülönítette az élelmiszertermelésre, valamint az ipari és gyógyászati célra szánt állatokon végzett kísérleteket. A génmódosítással elért gyapjúhozam növekedés nem ütközik morális problémákba. Itt mindössze a gyapjú jelenlegi alacsony ára az akadály. Gond akkor van, ha meg szeretnénk enni a génmódosított állat húsát.

A Széchényi-díjas állatorvos további esetként a pókháló fehérjét tartalmazó génkezelt kecskéket emelte ki. A beépített fehérje kinyerhető majd gyógyászati és ipari célra felhasználható: az acélnál erősebb, rugalmas kábelek vagy az ideg- és szemsebészet számára vékony fonalak készíthetőek belőle.

„Az indokolható ipari felhasználás elé nem érdemes korlátokat állítani” – ennek ellenére a többnyire multinacionális vállalatok által finanszírozott génmódosítási kísérletek az antiglobalista csoportok kereszttüzébe kerülnek. Solti László hangsúlyozta, attól, hogy egy multi állította elő az adott módszert, nem feltétlenül rossz. „Az antiglobalizmus, a környezetvédelem és az ember egészségét féltő aggodalmak fundamentalista ellenkezést váltanak ki a társadalomból.”

A mamutok feltámasztása ma még csak álom

Az új génsebészeti kísérletek az ipari hasznosítás mellett kihalt állatok feltámasztására is törekednek. Egy harvardi kutatócsoport egy elefánt DNS-ébe illesztette be a gyapjas mamut génjeit. „Nem kell félni, hogy a következő évtizedben mamutok fognak szaladgálni a nagyvárosok utcáin. Ez még csak álom” – a szakértő hozzátette, a kihalt állatfajok génjeinek rekonstruálása, mutogatása, illetve kutatása nem rejt magában komoly társadalmi hasznot. Kiemelte, évente több ezres és tízezres nagyságban halnak ki állatok a földön, ezt kéne megállítani.

Génmódosított gyilkos szúnyogokkal a malária ellen

A kártevő és károkozó rovarfajok visszaszorításában génmódosított fajokat is bevetnek: a gyilkos szúnyogok a trópusi országokban terjedő malária és dengue-láz terjedését tartják kordában. A gyilkos egyedek kiszorítják a többi, kártékony szúnyogot, majd programozott pusztulásuk történik. „Ezeket a fajokat nem szórakozásból, hanem humán egészségvédelmi célból fejlesztették ki” – hozzátette, arra természetesen figyelnek, hogy az idegen géneket ne adják tovább más fajoknak.

Az emberi génmódosítás mindezzel szemben sokkal kényesebb kérdés. Az orvosi indikáció, például egyes genetikai betegségek kiszűrése elfogadható, azonban ettől kezdve egy lépést sem szabad tenni. „Puszta szórakozásból nem lehet megválogatni az emberi tulajdonságokat. Szerencsére a szigorú korlátozás nem enged ehhez hasonló kísérleteket végezni.”

Itthon nem adottak a feltételek nagyobb kísérletekhez

Magyarország adottságai miatt nem bír jelentős kutatói bázissal. A vendég rámutatott, a nagyobb kísérletekhez genetikusok, orvosok és állatorvosok hadseregére lenne szükség. A szakemberhiány mellett a finanszírozási keret sem adott. A drága kutatások évekig nem hoznak eredményt, ehhez pedig nincs elég tőke és törekvés hazánkban. Solti hozzátette, a kutatói utánpótlást az elvándorlás és az elitképzés elhanyagolása fenyegeti.

Lehetetlen az állatkísérletek betiltása

A Széchényi-díjas állatorvos a közelmúlt híreire reagált: az állatkísérletek betiltása lehetetlen, mivel a népesség elemi érdeke. „Az Európai Unió nem engedheti meg a kísérletek befejezését, még ha pár ezren petíciót is írnak alá” – hozzátette, a szigorú engedélyezés mellett fokozatosan kell áttérni a szövettenyészetekben végzett kísérletekre.