A magyar szerencsejáték-piac alapoktól történő újraszabályozásával a magyar kormány két legyet üthetne egy csapásra: növelheti a költségvetés bevételét, és legalizálhatja az online játékosok státuszát. Feltéve, hogy jól céloz – olvasható a Budapest Business Journal legfrissebb számában.

Illegális, de nincs büntetve

Az első sportfogadási, póker és kaszinó oldalak internetes megjelenésével a magyar játékosok olyan helyzetben találták magukat, amelyet nehéz volt megoldani, ha egyszerre akartak engedelmeskedni a törvénynek és játszani. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV törvény értelmében a magyar állami adóhatóság (NAV) engedélyére van szükség a távszerencsejáték vagy a sportfogadás szervezéséhez, biztosításához vagy akár reklámozásához Magyarországon. Több mint két évtizedig azonban csak az állami tulajdonú, monopolhelyzetben lévő Szerencsejáték Zrt. szerzett ilyen engedélyt, így a más üzemeltetők által Magyarországon szervezett online szerencsejátékok illegálisak. Így tehát az ezeken az oldalakon játszó magyar látogatók megszegik a törvényt.

A jelenlegi jogszabályok azonban nem büntetik a magyar játékosokat az illegális játékokban való részvételért, de az ezekben a játékokban való részvétel a játékos saját kockázatára történik, mivel a nyereményekkel kapcsolatos igények nem érvényesíthetők bírói úton. Másrészt a jelenlegi jogszabályok nem terjednek ki a magyar állampolgárok részvételére a külföldi szerencsejátékokban és fogadásban, így ezek a konkrét esetek nem tartoznak az adóhatóság, a NAV hatáskörébe, mondta a NAV a BBJ-nek.

A magyar kormány - ezeknek a szabálytalanságoknak a megszüntetésére törekedve - módosítást nyújtott be a szerencsejátékokról szóló 1991. évi törvényre vonatkozóan az Európai Bizottsághoz, amelyben 20 százalékos bruttó nyereségadót, valamint játéktípusonként évi 100 millió forintos koncessziós díjat javasolt kivetni az engedéllyel rendelkező üzemeltetőkre. Azonfelül 2,5 százalékos bevétel alapú negyedéves szerencsejáték kezelési díj is fizetendő, kivéve azokat, akik rendelkeznek tükörszerverrel Magyarországon. A módosítás szerint a játékosok már nem lennének kötelesek adót fizetni, mivel az üzemeltetők fizetnék azt helyettük.

Káros vagy nem?

Miközben a Gazdasági Minisztérium megpróbál új módokat találni a költségvetési bevétel növelésére annak érdekében, hogy a GDP 3 százalékos küszöbértéke alatt tartsa a hiányt, a kormányzó párt és a szerencsejáték kapcsolata enyhén szólva is ambivalens. 2011 novemberében a nyerőgépekre kivetett adót 100 000 forintról 500 000 forintra emelték. Rövid időn belül ezeknek az automatáknak a felét leállították, mivel nem voltak képesek elegendő bevételt termelni az adókiadások fedezésére. Egy évvel később a nyerőgépeket egyenesen kitiltották a magyar bárokból társadalmilag káros hatásokra hivatkozva.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár állambiztonsági okokra is hivatkozott, amelyek a döntést eredményezték, noha egyáltalán nem magyarázta meg állítását. A határozat durván 30 milliárd forintos jövedelemkiesést okozott a költségvetésnek, és ezért van az, hogy a kormány ugyanennek az összegnek a beszedésére törekszik az új online szerencsejáték adóból.

A Nemzetközi Távszerencsejáték Szövetség (RGA) nem ért egyet az elképzeléssel, azt állítva, hogy a szerencsejátékokból származó tervezett 30 milliárd forintos adóbevétel teljesen irreális, miközben a koncessziós díj aránytalan nyugat-európai viszonylatban is.

- A koncessziós díj ugyanazon a szinten van, mint az angol piacon, kivéve, hogy az angliai népesség hatszor nagyobb - mondta Clive Hawkswood, az RGA vezérigazgatója a BBJ-nek. - A nemzetközi tapasztalatok világosan mutatják, hogy ha elérhető a megfelelő egyensúly, akkor az világos előnyöket fog eredményezni a magyar kormány és a magyar fogyasztók számára. Sajnos rendelkezünk olyan tapasztalatokkal is – olyan joghatósági területekről, mint Franciaország –, hogy a hazai versenypiac kialakítását hatékonyan megakadályozó intézkedések nagyon súlyos problémákat okoznak, és ahhoz vezetnek, hogy a fogyasztók továbbra is más joghatósági területeken keressenek üzemeltetőket - tette hozzá Hawkswood.

Miközben a kormánynak égetően szüksége lenne új üzemeltetőkre a piacon annak érdekében, hogy elérje a 30 milliárd forintos adóbevételi célt, az adózás magas szintje el is riaszthat potenciális magyar üzemeltetőket, akik szeretnének belépni a piacra a jelenleg egyetlen jogszerű üzemeltető, a Szerencsejáték Zrt. mellé. Az üzemeltetők legtöbbjének háromszoros koncessziós díjat kell fizetnie (100-100 millió forintot a sportfogadásért, a kaszinóért és a pókerért). Az RGA jelenlegi becslései alapján a magas koncessziós díj alááshatja az „online szerencsejáték legalizálásának” egész koncepcióját, azaz a tervezett 30 milliárd forintos adóbevétel helyett csak 5 milliárd forintra kellene számítani, beleérve az állami szerencsejáték üzemeltető, a Szerencsejáték Zrt. által fizetett adót is.

Könnyű megkerülni a korlátozásokat

A kormánynak tovább kell nyitnia az üzemeltetők felé az elijesztésük helyett, mivel a nem együttműködő szolgáltatókat nehéz elérni, megfogni vagy hatékonyan megbüntetni. - Amikor a magyarországi szabályozást be nem tartó üzemeltetők szankcionálására kerül sor, a kormánynak nagyon kevés választási lehetősége van. Megtilthatják a szolgáltatóval kapcsolatos reklámozást, vagy blokkolhatják az üzemeltető IP címét az országban, amit könnyű megkerülni. Megpróbálhatják a nem együttműködő szolgáltatók pénzügyi szolgáltatásait is blokkolni Magyarországon, de a játékosok könnyen megkerülhetik ezeket a korlátozásokat is úgy, hogy külföldön nyitnak bankszámlát - tette hozzá Hawkswood.

Mivel a működésük sem legális, sem pedig nyomon követett Magyarországon, a NAV nem tudott hivatalos pénzügyi adatokat adni a külföldi üzemeltetőkről. De nem hivatalos csatornákon keresztül nagyon is világos, hogy a külföldi üzemeltetők nagyon aktívak Magyarországon. A bennfentes szerencsejáték blog, az Ittapiros a külföldi üzemeltetők magyar TV csatornákon keresztüli reklámértékesítéseit 615 millió forint körülire becsülte listaáron a megjelenések darabszáma és az átlagos reklámárak alapján.