Városlista
2024. május 21, kedd - Konstantin

Hírek

2012. Augusztus 20. 23:18, hétfő | Belföld
Forrás: MTI

Bűnbakok a történelemben - Gyarmati: a Rákosi-rendszer az egész országot ellenségként kezelte

Bűnbakok a történelemben - Gyarmati: a Rákosi-rendszer az egész országot ellenségként kezelte

A Rákosi-rendszer nemcsak az előző kurzus elitjét kezelte ellenségként, hanem saját deklarált társadalmi bázisát is, tehát gyakorlatilag az egész országot - mondta Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója hétfőn Zánkán, a Bűnbakok az európai és a magyar történelemben című konferencián.

Az egyetemi tanár kifejtette: a magyar társadalmat a XX. század közepére már meglehetősen frusztrálta a század magyar történelmének számos kudarca, és az újabb és újabb rendszerváltások, amelyek után egyre csak újabb bűnbakkereséssel helyettesítették a múlt tanúságainak levonását.
Már az első világháborús vereség, az azt követő forradalmak és Trianon okait is egyes társadalmi csoportokban kereste az akkori rendszer. Az 1940-es évek végén kiépülő diktatúra bűnbakkeresése azonban annyiban a korábbi korszakokhoz képest is új volt, hogy az állam, mint sok mást, ezt is teljes mértékben monopolizálta, és az ellenségkeresés során nemcsak a korábbi hatalmi elit tagjait, hanem saját legitimációs bázisát sem kímélte - fogalmazott.
Hozzátette, a belső ellenség elleni hajsza nyitánya a második világháborús katasztrófa után a zsidóság helyett a többszázezres németség célkeresztbe kerülése és kitelepítése volt.
A magát munkás-paraszt hatalomnak mondó Rákosi-rendszer létszámában is legnagyobb ellenségei közé tartozott a sokszázezer kisgazda szavazó, kulák, középparaszt, továbbá a szociáldemokrata párt kommunista párttal való egyesítése után a hagyományos szervezett munkásság, a sok százezer szociáldemokrata szavazó, akiket rövidesen osztályárulóként bélyegzett meg a hatalom - fűzte hozzá Gyarmati György.
A Rákosi-rendszer politikai rendőrsége, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) nyilvántartásai arra utalnak, hogy 1,2 millió embert figyeltek meg különböző okokból. A kartotékokban többtucatnyi kategóriába sorolták a belső ellenséget a társadalmi csoporthoz tartozás, a vagyon, a korábbi rendszerben betöltött hivatal, beosztás, a vallási hovatartozás és még számtalan más szempont szerint. Ellenség volt a kulákság és a munkásosztályt a hivatalos ideológia szerint eláruló szociáldemokraták mellett a volt arisztokrata, a reakciós, a fasiszta, a nyilas, a horthysta katonatiszt, a csendőr, a klerikális reakció, azaz a papság, a trockisták, a titóisták és mindazok, akik az ilyen vagy olyan okból a nép ellenségeivé nyilvánítottak "uszályába keveredtek" - magyarázta a szakember.
Hozzátette, hogy a kategóriák között sokféle átfedés lehetett, egy-egy embert számos okból nyilváníthattak a rendszer ellenségévé, és így az 1,2 milliós szám nem biztos, hogy valóban ennyi az ÁVH által megfigyelt személyt jelent, de az efféle diszkriminációk összességében mégis a magyar családok jelentős részét sújtották - tette hozzá.
Gyarmati György szerint a hatalom gyakorlatilag az ország többségét ellenséggé nyilvánította a Rákosi-rendszer alatt, senki nem érezhette magát biztonságban. Ez olyannyira igaz, hogy a rendszer külső és belső nehézségei egy idő után a hatalom csúcsain állókat arra kényszerítették, saját soraikban is bűnbak után nézzenek.
A szakember kitért arra: Sztálin 1953-as halála, majd a desztalinizációt a Szovjetunióban elindító XX. kongresszus a magyar vezetők helyzetét nemzetközileg gyengítette meg, a társadalom terrorizálása pedig az országon belül is tarthatatlanná tette a helyzetet. Ezután az első számú vezető a bűnbak szerepét az ÁVH-ra, illetve annak vezetőjére, Péter Gáborra osztotta, mint aki egyedül felelős a "túlkapásokért", amelyek egyébként nyilvánvalóan a legfelsőbb vezetés tudtával, beleegyezésével és irányításával zajlottak.
Ehhez képest a szakember szerint a Kádár-rendszer radikális fordulatot jelentett, mert a kegyetlen, de rövid megtorlást követően meghirdetett konszolidáció során az egész társadalom terrorizálása helyett az "aki nincs ellenünk, az velünk van" politikáját hirdette meg, amit kiegészített az egy ideig finanszírozható életszínvonal-politika, a társadalom teljes depolitizálása, a kényes kérdésekben pedig a hallgatás.
A bűnbakképzés mechanizmusát, mozgatórugóit vizsgáló, pénteken Zánkán megkezdődött ötnapos konferencián előadást tart többek között Pók Attila, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, Gyáni Gábor akadémikus, Karsai László egyetemi tanár és Hahner Péter egyetemi docens. A Magyar Történelmi Társulat által szervezett szakmai rendezvényt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 21. 06:00, kedd | Belföld

Hajóbaleset Verőcénél - Őrizetbe vették a szállodahajó kapitányát

Segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették a szállodahajó kapitányát hétfőn - közölte a rendőrség a police.hu-n.

2024. Május 21. 06:00, kedd | Belföld

Nagy István: már 184 millió új fát ültettünk erdeinkben

Tartósan sikerült megfordítani a negatív erdőtelepítési trendet az országfásítási program 2019-es meghirdetésével: az elmúlt öt évben 184 millió új fát ültettünk el

2024. Május 20. 16:00, hétfő | Belföld

Gyérítik a szúnyogokat

Kilenc vármegyében, csaknem ötvenezer hektáron gyérítik a szúnyogokat

2024. Május 20. 06:00, hétfő | Belföld

Hajóbaleset Verőcénél

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság hajói