Nem alkotmányellenes a devizahitelesek és pénzintézetek közti perek felfüggesztése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett döntésében. Országszerte mintegy 12 ezer folyamatban lévő devizahiteles pert függesztettek fel a bíróságok a tavalyi év második felében az elszámolások lezárultáig, várhatóan ez év végéig.

Az Ab döntésével mintegy száz devizahiteles alkotmányjogi panaszát utasította el, melyben bankok ellen indított pereik felfüggesztése miatt támadtak két erre vonatkozó törvényhelyet.
Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések alkotmányellenesek, ugyanis sértik a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerű időn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, ez utóbbit azért, mert a felfüggesztő bírói döntés ellen nem lehetett fellebbezni.
A panaszosok arra is hivatkoztak: a felfüggesztés elleni fellebbezés kizártsága miatt nincs lehetőségük, hogy a per folytatását kérjék. Azonban a felfüggesztés időtartama alatt is kötelesek a szerintük jogtalanul megemelt törlesztő-részleteket fizetni, hiszen ennek elmulasztása akár a szerződés felmondásához és végső soron a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogának elvesztéséhez vezethet.
Az Ab szerint nem megalapozottak az alkotmányjogi panaszok.
Az elutasító döntés indoklása szerint a perek felfüggesztése a bankok és a devizahiteles közti elszámolás lezárásáig tart, ezért a feleknek az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való joga csak olyan mértékben szenved sérelmet, amit a korlátozás alkotmányosan igazolható céljának elérése indokol.
Az Ab szerint a jogalkotó kétségtelenül korlátozta a panaszosoknak pereik ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogát, ám ez a korlátozás alkotmányos, hiszen megfelel az alaptörvényben is rögzített szükségességi-arányossági tesztnek, mely szerint "alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható".
Az Ab rámutatott többek között arra, hogy a törvényalkotó a felfüggesztés elrendelésével egyidejűleg rendezte a devizahitelek egyes kérdéseit, például egyértelműsítette az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések jogi megítélését. Így, bár a perek felfüggesztése valóban passzivitásra kötelezte mind a bíróságot, mind a feleket, a felfüggesztése ideje alatt több, a felek viszonyának rendezésére irányuló jogalkotási aktus történt és számos per okafogyottá vált. Az Ab indoklásában kitért arra is, hogy a devizahiteles perek elszámolás lezárulása előtti folytatása komoly jogbizonytalanságot eredményezne, ami a felfüggesztéssel megakadályozható volt. A felfüggesztés ideiglenesen hátráltatja ugyan az igényérvényesítés folyamatát, de az Ab megítélése szerint a jogbizonytalanság megelőzéséhez ez a rendelkezésre álló legkevésbé korlátozó eszköz.
A március 24-i keltezésű határozat előadó bírája Lenkovics Barnabás, a testület elnöke volt. A határozat meghozatalában összesen 13 alkotmánybíró vett részt, közülük három - Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós - fogalmazott meg különvéleményt.