A közétkeztetés megújítása céljából most Csabán is elindul a program, amelyről együttműködési megállapodást írt alá a városháza Mokos Termében Vantara Gyula polgármester, Erdős Norbert kormánymegbízott, dr. Mucsi Gyula tiszti főorvos és helyettese dr. Sárosi Tamás a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve képviseletében, valamint Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetségtől.

Mint azt Erdős Norbert röviden összefoglalta, a Menza Minta=Mintamenza program célja az egészséges, korszerű táplálkozás kialakítása, a közétkeztetés megújítása, mégpedig a helyi termelők egészséges alapanyagainak felhasználásával.

– Békéscsaba is csatlakozik a programhoz – mondta Vantara Gyula polgármester –, mert kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges táplálkozást, akár mint prevenciót is. Az önkormányzat odafigyel a sport támogatására, az egészséges étkeztetéssel kiegészülve sokat tehetünk egy egészségesebb nemzedék felnövekedéséért. Mi annak idején betűlevesen (paradicsomleves betűtésztával) nőttünk fel, ma már mások az igények, elvárások. Fenntartói oldalról az sem mellékes, hogy az ételt valóban elfogyasztják-e a gyerekek vagy esetleg ki kell dobni. Mi azt szeretnénk, hogy egészséges és finom ételek kerüljenek a gyerekek, majd a program kibővítésével a szociális otthonok lakóinak asztalára, és ezekkel az ételekkel egészségesebbé váljanak a fogyasztóik is – tette hozzá a polgármester.

Dr. Mucsi Gyula elmondta, hogy a megyében jelenleg Kondoros, Gyula, Békés, Sarkad, Szarvas, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Tótkomlós és Békéscsaba, a megyehatáron túlról Tiszadada és Bócsa vesz részt a mintaprogramban, amely megérett arra, hogy szélesebb körben terjedjen. Dr. Sárosi Tamás kiemelte, hogy a program segítségével nem csak jót ehetnek a menzán a diákok, hanem el is sajátíthatják, szokássá alakíthatják az egészséges életmódhoz szervesen hozzátartozó étkezési kultúrát. Köztudott, hogy az Európai Unióban Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak. Az egészséget megőrző, betegségmegelőző életmód egyik döntő elemét a táplálkozási szokások jelentik. A több tényező hatására formálódó felnőttkori táplálkozási magatartást a gyermekkori hatások és minták határozzák meg.

A gyermekkorban megszerzett ismeretek, szokások a későbbi egészségmagatartást, azon belül az étkezési kultúrát jelentősen meghatározzák. Ezért különösen fontos a nevelő hatású, az otthoni, esetlegesen nem megfelelő táplálkozási szokásokat is ellensúlyozó, az életkori szükségleti értékeket kielégítő közétkeztetés, amellyel hosszú távon fenntartható az egészség, és csökkenthetők a betegségek miatt ma még növekvő egészségügyi kiadások.
– A program fontos eleme a helyben megtermelt, magyar emberek által előállított, magyar alapanyagok, termékek bevonása a közétkeztetésbe – hangsúlyozta Prohászka Béla. Mint mondta, Békéscsaba öt nagy főzőkonyhájában ma 9 870 főre főznek, a program keretében mind az öt konyhát felmérik.
A mintamenza nem arról szól, hogy csak salátákat és zöldségeket tesznek majd az asztalra, lesznek az étlapon magyaros ételek, halak is, emellett fontosnak tartják a bio-élelmiszerek jelentős arányú megjelenését a bölcsődei, óvodai és a kórházi étkeztetésben. A hazai termékekből frissen elkészített ételek ízletesebbek, tápértékük magasabb, mint a több ezer kilométerről szállított hasonló termékeké. A helyben megtermelt termékek kiszoríthatnák az alapanyagok közül a kényelmi termékeket, és mivel a valós alapanyagokból készült ételek feldolgozása élő munkát igényel, a közmunka-programban több nő kaphatna munkát.

Egyelőre folynak az előkészületek, de a város mellett Dávidné Tóth Edit, a gyermekélelmezési intézmény új vezetője és kollégái is eltökéltek abban, hogy adott keretek között egészséges és finom ételek kerüljenek a közétkeztetésben résztvevők asztalára.