Lipták János tervező- és építészvállalata építette az egykori Postapalotát

Békéscsaba köz- és magánépületeit az 1900-as évektől többnyire csabai építész- építőmesterek vállalatai emelték: Bányai András, Darida János, Klenk, Lipták János, Michney Sándor, Wagner József, Zámesnyik Sándor építőmesterek neveit és munkásságát méltatlanul takarja a feledés homálya. Közülük Lipták János emlékét idézzük fel.

Lipták János, 1881-ben született Békéscsabán. Tanulmányai végeztével 1907-ben alapította tervező- és építészvállalatát, amely a város legtöbb köz- és magánépületét építette. Szakmai munkássága mellett jelentős volt közéleti szerepe, alelnöke, majd elnöke volt a Békéscsaba és Vidéke Ipartestületnek, egyik vezetője a csabai iparostársadalomnak, tagja a városi képviselő-testületnek. 1937 karácsonyán ünnepelte három évtizedes munkásságának jubileumát, akkor nyilatkozott a Körösvidék című helyi napilapnak.

- Három évtized alatt – mondta – bizony sokat változott a város külső képe. Régebben falusias jellege volt Békéscsabának, alig volt emeletes épület és kövezett út. A katolikus templom, a Rosenthal és a Kovács-malmokon kívül középületek és lakóházak egész sora épült harminc év alatt, melyek egészen új képet adtak a városnak.

Az újságíró kérdésére, hogy melyik épületeket tervezte, építette, a következőket mondta:

- Békéscsabán legelőször a Nádor Szálloda épületét alakítottam át. Megépítettem a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület székházát (ma a FEK épülete). Nagyobb szabású vállalkozásom a sarkadi cukorgyár épületeinek építése volt, utána házak egész sora következett Békéscsabán és környékén. Később a csabai új Postapalota, a Kereskedelmi Csarnok emeletes épülete (József Attila utca), a Kereskedelmi Bank székházának átalakítása és az első MÁV-palota felépítése jött. A legnagyobb szabású építkezésem – mondotta – a MÁV-állomás épületeinek munkája volt, ezek lettek a legszebb munkáim. Most az OTI békéscsabai székházának emeletes épületén dolgozom a Luther-Kis-Tabán utca sarkán.

- Mi a véleménye arról, várható-e, hogy a jövőben ez a fejlődési lendület folytatódik? – kérdezte az újságíró.

- Erre nincs remény, a fejlődés megtorpant. Köztudomású, hogy az építőipar helyzete igen nehéz, például az egykor 250 tanulót foglalkoztató békéscsabai építőiparnak most mindössze 4-5 tanulója van – jelentette ki Lipták János építőmester. Hamarosan háborús évek következtek, nehezült az élet. Lipták János további sorsát nem ismerjük, egykori művezetője Darida János építész úgy tudta, Budapestre költözött, ahol a főváros ostromakor halt meg.

Békéscsaba 2018-ban lesz háromszáz éves. A jubileumi ünnepség méltó alkalom lehet, hogy a város jeles építőinek névsorát, a tisztelet jeléül emléktáblán megörökíteni a városháza árkádsorán.

Gécs Béla