Szabó István elmondta: az egyetem kihelyezett békéscsabai tagozatán ősszel indul a kurzus. Az első évben ötven-ötven államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses helyre lehet jelentkezni. Az államilag támogatott képzésre csak nappali, a költségtérítéses helyeken nappali, illetve levelező formában tanulhatnak a hallgatók.

A tanulmányok során az első esztendőben általános ismereteket szereznek a diákok, a következő évtől szakosodhatnak például mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, vagy mechatronikai szakra. Az első két félévben a hallgatók Békéscsabán végzik tanulmányaikat, majd a továbbiakban Gödöllőn folytatják a kurzust. Végül a 7., illetve a 8. félévben visszatérhetnek Békéscsabára, vagy a megyébe, hogy helyben végezzék el az előírt gyakorlati feladatokat.

Köles István, Békéscsaba oktatási ügykért is felelős alpolgármestere hozzátette: az önkormányzat azért támogatta, sőt kezdeményezte a mérnökképzés elindítását Békéscsabán, mert a régióban nincs ilyen kurzus, és a fővárosban, vagy Miskolcon tanuló, majd pedig végző, a megyéből származó mérnökök nem térnek vissza egykori lakóhelyükre.

Várakozásai szerint azzal, hogy Békéscsabán is lehetőségük lesz tanulni, több esély kínálkozik arra, hogy majdan ott is fognak dolgozni. A jövendő hallgatók tanulmányait segítheti, hogy a korábban átadott térségi integrációs szakképző központban már olyan korszerű műszaki oktató laboratóriumok jöttek létre, amelyek megkönnyíthetik a műszaki oktatás bevezetést a közeli főiskolán - fűzte hozzá.

(MTI - Csaba Rádió)