Paczolay alkotmánybírói mandátuma jövő februárban jár le, ez azt is jelenti, hogy megszűnik az elnöki megbízatása. Elvileg újra megválaszthatnák alkotmánybírónak, ám a kiküldött napirendben nem szerepel új alkotmánybírók megválasztása, és Paczolay kormányt érintő kritikus állásfoglalásai sem valószínűsítik, hogy meghosszabbítja a mandátumát a Fidesz-KDNP-s többség (legutóbb például az önkormányzati törvény módosításával nem értett egyet).
Az AB új elnökét a jelenlegi alkotmánybírók közül választja meg tehát a parlament. Az új szabályok szerint nem a bírók választanak maguk közül vezetőt, hanem a házelnök tesz javaslatot az elnök személyére, és a parlamenti képviselők döntenek.
Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke korábban az MTI-nek azt mondta, hogy „Kövér Lászlónak van indítványtételi joga”. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meg fogja hallgatni, de döntési jogosultsága nincs a testületnek – jelezte Gulyás Gergely.
Az elnökjelöltről az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen szavazattal dönt a parlament, mandátuma 12 évre szól.
Kérdés, hogy ki lehet az új elnök
Paczolay újraválasztási esélyei azért is alacsonyak, mert a jelek szerint nem is jelölik őt újra alkotmánybírónak (valószínűtlen, hogy pár hétre választanák elnökké). Korábban a legesélyesebb utódnak Lenkovics Barnabást tartották, aki 2007 óta alkotmánybíró ugyan, de a valódi téttel bíró ügyekben rendre a kormánytöbbségnek kedvező álláspontot támogatta.
Lenkovics megválasztásának egyetlen kockázata lehet a Fidesz számára. 2016 márciusában lejár a mandátuma, így akkor újra kell választani alkotmánybírónak. A veszprémi időközi választás miatt azonban veszélybe kerülhet a Fidesz-KDNP kétharmados többsége, így előfordulhat, hogy 2016-ban az ellenzék segítségére is szükség lesz az AB vezetőjének megválasztásakor.