Városlista
2024. április 30, kedd - Katalin, Kitti

Hírek

2012. Július 22. 05:00, vasárnap | Belföld
Forrás: MNO

Irdatlan teher, óriási baj lehet 2030-ra

Irdatlan teher, óriási baj lehet 2030-ra

A jövő egyik legnagyobb kérdése, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható maradjon az egyre rosszabb hazai demográfiai környezetben. Az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet szerint elkerülhetetlenné válik idővel az időskorúak legnagyobb arányának a munka világában tartása.

Magyarországon – de az európai országok többségében is – az utóbbi évtizedek egyik legfajsúlyosabb társadalmi problémájaként jelenik meg a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Az unió országainak többségére jellemző társadalmi öregedés, azaz az idősebb lakosság arányának növekedése, valamint a hazánkat különösen sújtó alacsony foglalkoztatás súlyos terheket rónak a nagy ellátórendszerekre, azon belül is a nyugdíjrendszerre. Magyarországon 2011 elején 2 millió 921 ezren részesültek nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátásban – olvashatjuk a Demográfiai Portré 2012 című kötetben.

2010-ben Magyarországon a nyugdíjkiadások a GDP-nek megközelítően 11 százalékát tették ki, ez 3043,8 milliárd forint kiadást jelentett. Az egy ellátottra jutó átlagos havi ellátás 86 ezer forint volt, amely az adott évre jellemző átlagos nettó keresetnek a 65 százaléka. Ez az arány európai viszonylatban magasnak tekinthető. Magyarország vonatkozásában elmondható, hogy 2007 óta már több a 60 évnél idősebb ember, mint a 20 év alatti fiatal, 2030-ig a népesség száma félmillió fővel csökken, a legalább 60 évesek aránya pedig a teljes népességen belül megközelíti majd a 30 százalékot.

Nem elég

Az Iránytű Intézet szerint bár a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelése megtörtént, ám ez önmagában nem kezeli a következő évtizedek problémáit. Az egyre növekvő számú nyugdíjas korú társadalmi réteget egy olyan munkaképes korú korosztálynak kell majd eltartania, amely a következő években mind számában, mind arányaiban szűkülni fog (ez az összes OECD-országra igaz), ráadásul olyan országban, amely az unió egyik legrosszabb foglalkoztatási, aktivitási arányával rendelkezik – tették hozzá.

Úgy látják, elkerülhetetlenné válik idővel az időskorúak legnagyobb arányának a munka világában tartása, hiszen jelenleg csak a 65 éven felüliek tizede dolgozik. Noha abban szinte mindenki egyetért, hogy a jelenlegi szisztéma hosszú távon fenntarthatatlan, ráadásul igazságtalan helyzetet konzervál, arról a szakmában és a politikában is megoszlanak a vélemények, hogy a gyermekvállalás ösztönzésének célját mennyiben az adó- és a nyugdíjrendszeren keresztül kell előmozdítani – szerepel az elemzésben.

A közgazdász szakma egy jelentős része amellett érvel, hogy a szociális szempontokat elsősorban nem az adórendszerben kellene integratív módon érvényesíteni, hanem különböző – a rászorultsági elvet szem előtt tartó – transzfereken keresztül.

Nem sért jogokat

Az intézet szerint a családbarát nyugdíjrendszert ellenző szakértők is elismerik, hogy a népesedéspolitika szerepét felértékelő demográfiai folyamatok valóban mihamarabbi és minél hathatósabb kormányzati cselekvésre ösztönöznek, ugyanakkor vonakodnak elfogadni, hogy ennek legmegfelelőbb eszköze a nyugdíjrendszer volna. A gyermekvállalás nyugdíjrendszeren keresztüli ösztönzése tehát túlmutat a hagyományos, biztosítási jogviszonyból eredő kereteken, ráadásul számos nehézséggel is jár, hiszen kérdéses, hogy miként képes kezelni a család tényleges és jogi értelmezése közötti esetleges feszültségeket vagy a meddőség kérdését, holott a társadalomban megtapasztalható tendenciák ezt szükségessé tennék – tették hozzá.

Az elemzőintézet úgy látja, a tervezet nem sérti a gyermektelenek jogait, csupán kiemel meghatározott csoportot, mely részt vállal a társadalmi felelősségvállalás e kiemelkedően jelentős szegmensében. A rendszer tökéletes működése érdekében azonban a gyermeket önkéntelenül nem vállalók helyzetére is megoldást kell találni. „Ha a gyermeknevelés anyagi oldaláról közelítjük meg a kérdést, helyzetük rendezése egyértelmű, hiszen – legyen akár tudatos, akár önkéntelen – nem kell számolniuk a terhekkel.”

A tanulmányból az is kiderül, hogy érdemes lehet megfontolni azt a lehetőséget is, amely a gyermekvállalás ösztönzésére nem összegszerű differenciálás által tenne kísérletet, helyette inkább lehetőséget biztosítana arra, hogy a gyermeket vállaló és nevelő szülők korábban nyugdíjba mehessenek, s amennyiben nem kívánnak élni ezzel az opcióval, akkor emelt összegű jogosultsággal honorálja az állam az általuk vállalt áldozatot.

mno.hu

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld

1,7 százalékkal nőtt a GDP

A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.

2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld

MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok

Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.

2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld

Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja

A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.

2024. Április 30. 08:26, kedd | Belföld

Agrárminiszter: a brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán

A brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán, tehát alapvető változásra van szükség az uniós mezőgazdasági politikában, ami csak a jelenlegi brüsszeli elit leváltásával érhető el