Városlista
2024. május 3, péntek - Tímea

Hírek

2012. Július 24. 22:33, kedd | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Megérkezett az EKB véleménye a magyar tranzakciós adóról

Megérkezett az EKB véleménye a magyar tranzakciós adóról

Az Európai Központi Bank július 3-án kapott felkérést a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy alkosson véleményt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslatról.

Ezt követően július 5-én az EKB felkérést kapott a Minisztériumtól, hogy alkosson véleményt a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényre vonatkozó új módosító javaslatról. Az Országgyűlés ugyanis július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt, az új módosító javaslattal beiktatott módosításokkal.

1. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény célja

Pénzügyi tranzakciós illeték a következők tekintetében fizetendő:
a) meghatározott típusú fizetési kötelezettségek, melyek tekintetében az adott fizetési megbízás értéknapján a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező fizetési szolgáltató köteles a megbízó pénzforgalmi számláján történő terhelés vagy az átutalási megbízás összegének százalékában meghatározott illeték megfizetésére. Az illeték irányadó mértéke 0,1 százalék, melynek felső határa fizetésenként 6 000 Ft; valamint
b) a legfeljebb kéthetes lejáratú MNB-kötvények kibocsátása vagy egynapos jegybanki betétek elhelyezése, melyek tekintetében az MNB a kibocsátás napján vagy az értéknapon köteles az értékpapír napi jegybanki alapkamatlábbal diszkontált névértéke vagy az egynapos betét összege százalékaként számított illeték megfizetésére. Az illeték irányadó mértéke 0,01 % az egynapos betétek és 0,1 százalék az MNB-kötvények tekintetében, felső határ nélkül.

2. A konzultációs kötelezettség megszegése

Az EKB 2012. július 3-án kapta meg a pénzügyi tranzakciós illeték tárgyában a sürgős konzultációra vonatkozó első felkérést. Az EKB 2012. július 5-én kapta meg a törvény módosított változatát, mely további változtatásokat iktatott be az MNB-re vonatkozó rendelkezésekbe. Az Országgyűlés alig két munkanappal később, 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt.

Az EKB-val a jogalkotási folyamat során „megfelelő időpontban” kell konzultálni. Ez azt jelenti, hogy konzultációnak a jogalkotási folyamat egy olyan pontján kell történnie, amely elegendő időt biztosít az EKB számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet és elfogadja véleményét, és lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára az EKB véleményének a jogszabály elfogadását megelőzően történő figyelembe vételét. Ebben a vonatkozásban az EKB újfent nyomatékot ad azon álláspontjának, mely szerint a nemzeti hatóságok különleges sürgősség esetében sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy az EKB számára álláspontja figyelembevételéhez megfelelő időt biztosítsanak a 98/415/EK határozattal összhangban. A magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az EKB-val való megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását. Az EKB továbbá méltányolná, ha a Minisztérium a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének.

3. A pénzügyi tranzakciós illeték hatásai az MNB-re

Az MNB közjogi szerv, melynek elsődleges célkitűzése – a Szerződésnek, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának megfelelően és az MNB-ről szóló törvénynek megfelelően – az árstabilitás fenntartása. Az MNB árstabilitás fenntartása tekintetében ellátott fő feladata a monetáris politika meghatározása és végrehajtása. A magyar hatóságoknak az MNB e feladatainak ellátása kapcsán tiszteletben kellene tartaniuk a központi banki függetlenség elvét.

A Szerződés 130. cikkében és a KBER Alapokmány 7. cikkében említett központi banki függetlenség többek között a következőket követeli meg: az NKB működési függetlensége biztosított azáltal, hogy rendelkezik az árstabilitás bármely más hatóságtól függetlenül történő eléréséhez szükséges forrásokkal és eszközökkel, az NKB intézményi függetlenségét tiszteletben tartják és az NKB-t feladatainak ellátásában harmadik személyek nem befolyásolják, valamint az NKB pénzügyi függetlenséget élvez. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény azonban csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét. Először is bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények – az illetékteher végső megosztásától függően – MNB és kereskedelmi bankok számára fennálló vonzerejének befolyásolása révén. E tekintetben – miközben a központi bankoktól általában is elvárt a pénzügyi prudencia tanúsítása – intézkedéseit monetáris politikai szerepkörének és nem eredmény-/költségértékeléseknek kell vezérelnie. Ekként az MNB – megbízatásának megfelelően – nem háríthatja át minden további nélkül a pénzügyi tranzakciós illeték terhét ügyfeleire, például a betéti kamatláb csökkentésével. Az MNB nem kereskedelmi jogalany és az ilyen döntéseket az árstabilitással kapcsolatos megfontolásoknak – úgy mint a piaci likviditás bővítése szükségességének – kell meghatároznia. Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték közvetetten befolyásolja a monetáris politika végrehajtását – pénzpiaci likviditásra gyakorolt feltehetően káros hatása révén, ami az árfolyamképzést is gátolhatja. Ez körülményesebbé teszi az MNB monetáris politikai célkitűzéseinek elérését is. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény azonban csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét.

Először is bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust, az egynapos betétek és az MNB-kötvények – az illetékteher végső megosztásától függően – MNB és kereskedelmi bankok számára fennálló vonzerejének befolyásolása révén. E tekintetben – miközben a központi bankoktól általában is elvárt a pénzügyi prudencia tanúsítása – intézkedéseit monetáris politikai szerepkörének és nem eredmény-/költségértékeléseknek kell vezérelnie. Ekként az MNB – megbízatásának megfelelően – nem háríthatja át minden további nélkül a pénzügyi tranzakciós illeték terhét ügyfeleire, például a betéti kamatláb csökkentésével. Az MNB nem kereskedelmi jogalany és az ilyen döntéseket az árstabilitással kapcsolatos megfontolásoknak – úgy mint a piaci likviditás bővítése szükségességének – kell meghatároznia. Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték közvetetten befolyásolja a monetáris politika végrehajtását – pénzpiaci likviditásra gyakorolt feltehetően káros hatása révén, ami az árfolyamképzést is gátolhatja. Ez körülményesebbé teszi az MNB monetáris politikai célkitűzéseinek elérését is.

4. A pénzügyi tranzakciós illeték harmonizáció nélküli bevezetésének általános hatásai

Az EKB felhívta a figyelmet a magyar kormány előző, a pénzügyi szektor adóterhe ideiglenes emelésében megjelenő politikájának a pénzügyi szektor tőkefelhalmozására és a hitelek elérhetőségére gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaira. Az állandó pénzügyi tranzakciós illetéknek különösen a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénnyel való, más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is a következők révén: a tőke költségének növelése, mivel az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival, az ügyleti költségek emelésével a pénzpiaci likviditás és a finanszírozáshoz való hozzájutás szűkítése, és adócsalásra és/vagy adókikerülésre ösztönzők keltése, melyek többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba. Az EKB felhívja a magyar hatóságok figyelmét a pénzügyi tranzakciós adó harmonizálása terén uniós szinten a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelv iránti javaslat révén folyó, előrehaladott jogalkotási munkára.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 02. 15:22, csütörtök | Belföld

EM: áprilisban is termelési csúcsot döntöttek az ipari naperőművek

Újabb rekordot hozott a múlt hónap utolsó napja a nagyobb méretű napelemes rendszerek termelésében - tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán csütörtökön.

2024. Május 02. 15:21, csütörtök | Belföld

NGM: a kormány üdvözli az üzemanyagárak újabb csökkentését

A kormány üdvözli a Mol bejelentését, miszerint szombattól, azaz 2024. május 4-től újabb 4-4 forinttal csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára.

2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld

Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt

Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.

2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal