A Müller Péter - Seress Rezső zenés darabja Kovács Frigyes rendezésében drámává alakult. Ritka az ennyire szellemes, jó humorral megalkotott előadás. Otthonról, megmaradásról a szülőföldön, áldozatok árán is, derűsen küzdeni, humorral venni az akadályokat - erről mesél a szabadkaiak előadása, ám csöppnyi pátosz, szemernyi önsajnálat sem érhető tetten a produkcióban. Három totális színész játszik fergetegesen totális színházat.

Hogy mit tudott Seress Rezső, a kicsi, repedt fazék hangú, úgy ahogy zongorázó énekes és iskolázatlan komponista, az bizonyos értelemben épp úgy titok és csoda, mint az, hogy mit tud Pálfi Ervin. Eljátssza számunkra Seress Rezsőt, de persze nem a Dob utcai slemilt, aki Zuglóba sem lett volna képes emigrálni, hanem egy globálmagyar művészembert, akin keresztülgázolt a történelem (...)
G. Erdélyi Hermina olyan színésznő, akinek az arca sorsot mutat. Elragadja az életjáték, belefolyik a természetes megéltségbe, amely olyan szépen bele van vésődve (...) kislányos törékenységén végtelen drámaisággal üt át a női erő. Az esendőség bája és a céltudatosság keménysége. Emlékezetes pillanatokat kapunk a színésznőtől.