A cserék idején egy darabig hiányzik a falról a megszokott festmény, aztán örülünk, hogy - az eddig a galéria raktárában várakozott művein keresztül - újabb arcát ismerjük meg a mesternek. Így van ez most is, amikor négy képet cserélt le a Galéria a Munkácsy Emlékház falairól.

A korai művek termében a vállán legyecskével ábrázolt Reok Irén arcképe helyett Kerstinger György kereskedőről, 1863-64 körül Pesten festett portréja néz velünk szembe. A Falusi felolvasás helyett pedig az 1865-ben készült, ma Debrecenben látható Búsuló betyár későbbi (1893), érettebb megfogalmazásához láthatunk egy vázlatot, amelyet fa alapra festette Munkácsy.

Mostantól Sedelmeyer képkereskedő arcképét egy tanulmány helyettesíti, amely a „Colpachi iskola” témakörben 1882-ben készült, címe: Tanító felelő kislánnyal.

Változás történt a negyedik Munkácsy teremben is, A Reneszánsz apoteózisa, a bécsi múzeum mennyezetképéhez készült vázlata helyett a legelső színtanulmányt kaptuk, amit a hivatalos megrendelés előtt két évvel, 1884-ben festett a mester.

Februártól a Nemzeti Galéria anyagából a 17 db már ismerős és az újonnan érkezett 4 új kép mellet az éppen egy éve békéscsabai magántulajdonból kiállításra kapott, Lang Györgyöt, Munkácsy asztalosmesterét ábrázoló, korai festményével ismerkedhet az idelátogató kedves közönség.

Mészáros Zsuzsanna