Az európai munkavállalók állítják, hogy munkahelyi elégedettségük és elkötelezettségük alakulását alapvetően befolyásolja közvetlen felettesük tevékenysége és hozzáállása, A magyar dolgozók közel háromnegyede gondolkodik így – mutat rá a Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés.

A felmérés idei harmadik, a munkavállalók elkötelezettségével és megtartásával foglalkozó része a munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolatot veszi górcső alá, beleértve a munkavállalók lojalitását, elégedettségét és a munkahely iránti elkötelezettségét is. Emellett megvizsgálja, hogyan értékelik munkahelyüket a munkavállalók és mennyire ajánlanák azt másoknak, illetve hogy milyen körülmények között kezdenek az emberek munkahely- illetve karrierváltáson gondolkodni.

A felmérés magyar eredményei alapján a válaszadók 72 százalék-a véli úgy, hogy munkahelyi elégedettségére illetve elkötelezettségére jelentős hatással bír közvetlen főnöke vagy felettese.

A Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés legújabb megállapításai emellett azt is jelzik, hogy az elmúlt egy évben munkahelyet váltó európai válaszadók kevesebb, mint fele (43 százalék) érzi jól magát új pozíciójában, Magyarországon ez az arány 44 százalék.

A felmérés 31 ország több mint 120.000 dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük mintegy 50.000 európai munkavállalóét.

Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a közvetlen felettesek kulcsszerepet játszanak a munkahelyi elégedettség és a munkaerő-megtartás alakulásában, ám sokan közülük nem figyelnek a figyelmeztető jelekre.

'Régi mondás, hogy a távozó munkavállalók valójában nem a céget, hanem a főnöküket hagyják ott. A dolgozók elmondásából mindenesetre az derül ki, hogy szeretnék, ha feletteseik nyíltabban beszélnének velük, és jobban elmagyaráznák a feladatokat és elvárásokat.'

Arra a kérdésre, hogy mit tehetne a közvetlen felettese a munkahelyi elégedettség vagy elkötelezettség javítása érdekében (a fizetést/juttatásokat illetve az előléptetést leszámítva), a legtöbb magyar dolgozó a képzési lehetőségeket jelölte meg (53 százalék), ezt követték az egyértelmű felelősségi körök és célkitűzések (43 százalék), majd az átláthatóbb kommunikáció (38 százalék).

A felmérés további eredményei közül figyelmet érdemelnek még a következők:
A dolgozók kevesebb mint egyharmada (28 százalék) érzi magát teljes mértékben elkötelezettnek jelenlegi munkaadója iránt.

A munkavállalói elkötelezettség mértékét tekintve Norvégia áll a legjobban (itt a válaszadók 46 százalék-a vallotta magát teljesen elkötelezettnek), ezután következik Dánia (43 százalék), Franciaország (42 százalék) majd Svédország (41 százalék). A lista másik végén található Olaszország (4 százalék), Magyarország (14 százalék), Németország (19 százalék) és Portugália (23 százalék).

A munkavállalói elkötelezettséget növelő tényezők között az 'érdekesebb vagy nagyobb kihívást jelentő munka' végzett az első helyen. A megkérdezettek több mint fele (59 százalék) számolt be arról, hogy aktívan keresi a jobb álláslehetőségeket illetve méri fel a munkaerőpiacot még akkor is, ha elégedett az aktuális pozíciójával. Magyarországon ez az arány 52 százalék.

Mindössze 24 százalék állította, hogy valószínűleg ajánlaná jelenlegi munkahelyét új állást kereső barátainak vagy ismerőseinek - e téren a vállalati kultúra/hírnév bizonyult a leginkább befolyásoló tényezőnek. A magyar válaszadók 19 százaléka ajánlaná csak aktuális munkaadóját ismerőseinek és elsősorban a megfelelő munka-magánélet egyensúlya miatt.

Jónás Anikó véleménye szerint világosan látható, hogy a munkaerő-állomány jelentős része nem elégedett, nem tud kiteljesedni a munkahelyén, ami viszont jelzi, hogy a vezetőknek lépéseket kell tenniük e lappangó elégedetlenség kezelése érdekében.

'A kommunikáció javítására és a komolyabb személyes fejlődési lehetőségek biztosítására összpontosító vezetők nagyobb eséllyel tudják a munkavállalókba illetve azok ismereteinek, készségeinek gyarapításába eszközölt befektetéseik hozamát maximalizálni.' - fogalmazott az ügyvezető igazgató.