Városlista
2024. május 3, péntek - Tímea

Hírek

2014. Június 04. 05:00, szerda | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Versenyképességünket veszélyezteti a szakemberhiány

Versenyképességünket veszélyezteti a szakemberhiány

Újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány. Világszerte a munkaadók 36 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. A ManpowerGroup 42 országot érintő kutatásából kiderül, hogy a tavalyi évhez képest egy százalékponttal növekedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek toborzáskor nehézségekbe ütköznek. Magyarországon – a globális átlagot bőven meghaladóan – a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt.

A tehetség-hiányra panaszkodó magyar munkaadók több mint fele úgy érzi, hogy a megfelelő munkaerő hiánya a versenyképesség, termelékenység csökkenéséhez vezet. Míg tavaly csak 45 százalékuk nyilatkozott így, az idén ez az arány 51 százalékra emelkedett. A tavalyinál 10 százalékponttal többen nyilatkoztak úgy, hogy csökken a vállalat innovációs képessége, és 15 százalékponttal többen mondták, hogy a szakemberhiány miatt jelentősen nőnek a bérköltségek. Ezzel párhuzamosan 8 százalékponttal kevesebben vannak azok, akik semmiféle stratégiával nem rendelkeznek a szakemberhiány kezelésére, bár még így is 30 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

A felmérés szerint továbbra is Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 81 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén van még Peru 67 százalék és India 64 százalékkal. Az EMEA régió éllovasa Törökország 63 százalékkal, Izrael 49 százalékkal, a harmadik pedig Magyarország, 45 százalékkal. Csakúgy, mint tavaly, most is az ír munkaadók számoltak be a legkényelmesebb helyzetről: ott csupán 2 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása.

ManpowerGroup Éves Tehetség Felmérés szerint a legnehezebben betölthető munkakörök 2014-ben, világszerte:

1. Szakmunkás

2. Mérnök

3. Technikus

4. Értékesítő

5. Könyvelő, pénzügyi szakember

6. Cégvezető

7. Értékesítési vezető

8. Informatikus

9. Irodai asszisztens

10. Sofőr


Kiss Judit, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezető igazgatója úgy látja: „ A kutatás adatai azt mutatják, hogy a magyar adatok beálltak a nemzetközi trendek irányába. Ez a magyar munkaadók számára komoly figyelmeztetés, hiszen a globális munkaerőpiacon verseny van a tehetségekért. Aki ezt nem veszi figyelembe, menthetetlenül lemarad. Vagyis mindent meg kell tennie a munkaadóknak azért, hogy megtalálják és meg is tartsák a jó szakembereket. Mivel a kutatás egyben előrejelzés is, fel kell készülni arra, hogy a verseny a jövőben tovább élesedik, ezért a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó oktatásnak és képzésnek minden eddiginél nagyobb jelentősége van.”

A legnehezebben betölthető munkakörök 2014-ben Magyarországon:

1. Szakmunkás

2. Csoportvezető

3. Mérnök

4. Sofőr

5. Vendéglátó ipari dolgozó

6. Orvos

7. Értékesítő

8. Könyvelő és pénzügyi szakember

9. Gépkezelő

10. Informatikus


Világszerte munkaadók több mint fele szerint nagy, vagy közepes hatással van az ügyfélkiszolgálásra, ha az üres álláshelyet nem sikerül rövid időn belül betölteni. Ez a hatás a megkérdezettek 20 százaléka szerint kifejezetten magas. A munkaadók 18 százaléka véli úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nincs hatással az ügyfelek igényeinek kiszolgálására.

A magyar cégek működésében a globális átlaghoz képest valamivel kisebb gondot okoz a szakemberhiány. A magyar munkaadók 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy, vagy közepes hatással van az ügyfélkiszolgálásra. Ezen belül 19 százalék válaszolta azt, hogy kifejezetten nagy hatással van a szakemberhiány a társaság működésére. Annak ellenére, hogy érzékelik a szakember-hiányt, meglévő munkaköreiket nem tudják betölteni, a cégek 33 százaléka úgy véli, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nem okoz problémát a mindennapi működésben.

Arra a kérdésre, hogy milyen módon érinti a szakemberhiány a vállalatát, világszerte a megkérdezettek legnagyobb arányban - 41 százalékban - az ügyfél-kiszolgálási képesség csökkenését említették. A második helyen – 40 százalékkal – a versenyképesség, produktivitás csökkenése áll. A toplistát Magyarországon is ugyanezek a válaszok vezetik, de jóval nagyobb arányban. Míg az ügyfél-kiszolgálási képesség csökkenését a válaszadók 56 százaléka említette, a versenyképesség, produktivitás csökkenéséről 51 százalék számolt be.

A legnagyobb problémának azt tartják a munkaadók, hogy az álláskeresőknek szakmai/technikai képességei hiányoznak (35 százalék). Második helyen 31 százalékkal az áll, hogy egyáltalán nincsenek jelentkezők. Harmadik helyen szakmai tapasztalat hiánya. A problémák rangsora Magyarországon is ugyanez, az arányok viszont itt is magasabbak. A szakmai, technikai képességek a munkaadók 51 százaléka szerint hiányoznak – tavaly az erre panaszkodók aránya még csak 34 százalék volt. A második helyen 37 százalékkal a jelentkezők hiánya áll, míg a szakmai tapasztalatot a munkaadók 34 százaléka hiányolta.

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a világban a legtöbben – 47 százalékban - azt válaszolták, hogy a meglévő munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton (képzési, fejlesztési programok, juttatások átalakítása, kezdő bérek emelése stb.) változtatnak. 25 százalék pedig új munkaerőforrások után kutat, 23 százalék pedig a foglalkoztatási módszereken változtat. Globálisan mindössze a megkérdezettek 22 százaléka nem rendelkezik semmiféle stratégiával. Magyarországon ezzel szemben a foglalkoztatási módszerekhez köthető stratégiák vezetik a toplistát, 46 százalékkal. 30 százalék a toborzási módszereken változtatna, és ugyanennyien semmiféle stratégiát nem dolgoztak ki a probléma megoldására. A meglévő munkavállalókkal kapcsolatos gyakorlatok használata jelentősen visszaesett a listán, míg tavaly a cégek 46 százaléka tett lépéseket ebben az irányban, idén ez a szám 29 százalékra esett vissza.

A meglévő munkaerővel kapcsolatos stratégiák között Magyarországon is a dolgozók képzése, tréningezése toronymagasan (22%) a legnépszerűbb. A második helyen – mindössze 2 százalékkal – a béren kívüli juttatások emelése szerepel. Ez a módszer tavaly még sokkal népszerűbb volt, akkor a válaszadók 18 százaléka választotta.

Jelentősen átalakult a tavalyi felmérés óta a munkaszervezéssel kapcsolatos megoldások toplistája. Első helyre került a szakember utánpótlás előtérbe helyezése, 41 százalékkal. Tavaly ezt a megoldást a válaszadóknak csupán 1 százaléka említette. Ugyancsak kiugróan nagyot nőtt tavaly óta a munkaerő kölcsönzés népszerűsége, az akkori 0 százalékról 11 százalékra, amivel a dobogó második fokára került. Míg tavaly a munkaadók 22 százaléka a rugalmasabb munkafeltételek biztosításában látta a megoldást, az idei felmérés szerint ezt már csak mindössze 1 százalékuk tartja célravezetőnek.

A munkaerő források bővítésének legnépszerűbb megoldása Magyarországon a toborzás kiterjesztése új célcsoportokra (26 százalék). 22 százalék a fiatalokban, pályakezdőkben bízik, míg 17 százalék az oktatási intézményekkel való együttműködést választja. Tavaly ez a megoldás mindössze a válaszadók 2 százaléknál merült fel.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 02. 15:22, csütörtök | Belföld

EM: áprilisban is termelési csúcsot döntöttek az ipari naperőművek

Újabb rekordot hozott a múlt hónap utolsó napja a nagyobb méretű napelemes rendszerek termelésében - tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán csütörtökön.

2024. Május 02. 15:21, csütörtök | Belföld

NGM: a kormány üdvözli az üzemanyagárak újabb csökkentését

A kormány üdvözli a Mol bejelentését, miszerint szombattól, azaz 2024. május 4-től újabb 4-4 forinttal csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára.

2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld

Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt

Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.

2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal